Felemelsz, aztán a földhöz vágsz, sohasem vagyok biztos az érzéseidben.
Én őszintén megnyíltam előtted, de nem tudom miért! Magadhoz engedtél, de hiába: néha a szemeid oly üresek, hogy belül megfagyok tőle.. és sohasem mondod ki igazán, ami a fejedben jár. Olyan érzés ez, mintha törött üvegen járnék: tudni akarok mindent, de nincs elég bátorságom megkérdezni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése